Bodie - egy hitelesen védett szellemváros

2016/05/12. - írta: ~zoli79

Tavaly egy barátokkal megtett észak-kaliforniai körút egyik állomása volt Bodie. Lake Tahoe-tól haladtunk délre a Sierra Nevada hegység kopárabb, meredekebb keleti felén a Yosemite Nemzeti Park felé. Ebbe szúrtuk be az egykori aranybánya-várost, amely ma már szellemvárosként "üzemel". Az elágazástól mért háromnegyed órás út rögtön nyilvánvalóvá tette, mitől lesz valamiből szellemváros: egész pontosan a semmi közepén terül el, az aranyon kívül nem volt más támasza, amint az elfogy, az emberek is elhagyják. A zsákfaluval a természet sem volt túl kegyes, a növényzet apró cserjékben, bokrokban merül ki.

A galéria megtekintéséhez katt a képre.

Bevallom, az út tervezésekor nem voltam túlzottan izgatott, a TV-ben látott szellemvárosok minden turisztikai kliséje és kelepcéje eszembe jutott. Szerencsére ebből itt semmi nem igaz, többek között azért sem, mert egyetlen működő kereskedelmi, vendéglátóipari egysége sincs. (jav.: állítólag van egy étterme – nem vettem észre, ami már jelez valamit a prioritásokból) A személyzet mindössze néhány őrből áll, aki belépődíj ellenében beenged a sorompónál, vigyázz arra, hogy ne csináljak hülyeséget és szól, ha zár a falu. Ezek az őrök nem egészen biztonsági őrök, kapcsolatuk a védett objektummal olyan, mint az erdészé. (Egyébként itt a hivatásos műemlékvédők egy szervezethez tartoznak a közpark/természeti területek igazgatóságával. Annak ellenére, hogy itt a műemlékek jellege olyan, hogy ez sokszor fedné is egymást, szerintem önmagában a védekezés közös természete miatt egy jó modell, otthon is jó lenne alkalmazni.)

A faluban alkalma van az embernek tűnődni. Arra, hogyan bírták itt ki, választ ad a viszonylag nagy számú kocsma, kaszinó. 62 kocsmára jutott 2 templom. Az építőanyagok beszerzése nem lehetett egyszerű, még fák sincsenek. Sokat sejtető a hordólemezekből készített falfedés. Ezek mellett leginkább a jelenkori felújítások részletei izgattak. A falut – bocsánat: várost – a hetvenes években helyezték védelem alá. Ekkorra már lakatlan és romos volt és azóta ebben az állapotában konzerválják. Tehát, ha a 70°-os dőlésszögő ház állaga leromlik, akkor azt ugyanúgy 70˘-os házként javítják meg, véletlenül se egyenesítik ki a falakat. A romként történő felújítás önmagában ellentmondásnak tűnik, de talán itt ez a leghitelesebb megoldás. (És ha már hitelesség: külön öröm, ahogyan meghagyták a későbbi korok jelenlétét. A benzinkút vagy a linóleum burkolat a védés időpontjában még egy kellemetlen folt lehetett, de mára már érdekes réteg.) A műemléki együttes tehát nem csak egy egykori bányászfalut örökít meg, hanem legalább annyira annak elmúlását. Az enyészet egyik tetszőleges pillanatát merevíti le. (És itt ajánlanám ezt az írást a hazai várak újraépítéséről.

Könnyű lesajnálni az itteni, egy-két évszázadra visszanyúló műemlékállományt, de úgy gondolom, hogy ilyet csak az tenne, aki kicsit sincs tisztában a sajátjával.

További felfedezések:

Hivatalos oldal interaktív térképpel és épületismertetővel: http://www.bodie.com/history/tour/

Google Maps-en érdemes megnézni a műholdfelvételt és utcanézeteket:

bodiemap.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gibic.blog.hu/api/trackback/id/tr358709026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása